Alexander szemszöge

- Jól aludtál? - suttogtam, látva, hogy Emily csendben fekszik a karjaimban. Már egy ideje ébren volt, mégsem tett erőfeszítést a mozgásra.

- Igen - mondta, felemelve a tekintetét, hogy visszanézzen rám. Kék szemei sötétebbek voltak a szokásosnál, és boldognak és nyugodtnak tűnt.

- És te? - kérdezte, hangja olyan meleg volt, mint egy nyári szellő.

- Ugyanúgy - mondtam rekedten,