Arra számítottam, hogy Ria kisvártatva bebújik mellém az ágyba. Hajnali négyig hánykolódtam. Még mindig nem jött. Öt harminckor megszólalt az ébresztőm, és azt sem tudtam, mikor aludtam el. Nyögve ültem fel és dörzsöltem a szemem. Hátranézve a takarók még meg sem mozdultak. Kinyitottam az ajtót és lementem a lépcsőn, csend volt.

Azt hittem, talán alszik a szobájában, de az ajtó tárva-nyitva volt.