Mielőtt letette volna, Annabelle hirtelen eszébe jutott valami más. Gyorsan hozzátette: "Ó, igen, Fiatal Úr! Teljesen felépültem már. Köszönöm a gyógyszert, amit adtál!"

"Tényleg? Örülök, hogy hallom..."

A Fiatal Úr hangjában egy csipetnyi melegség érződött, és Annabelle nem vett észre semmi szokatlant. Egyszerűen azt gondolta, hogy őszintén örül neki.

"Anna, dolgom van. Majd később beszélünk."

Ez