Julissa az éjféli utcákon sétált, a hideg szél süvített körülötte, de a szíve tele volt reménnyel.

Amíg Scott felé tartott, a távolság nem számított.

Elképzelte a pillanatot, amikor meglátja – a férfi biztosan szorosan megöleli, felajánl neki egy tiszta és kényelmes szobát, és azt mondja: Maradj, ameddig csak akarsz. Minden rendben. Ne félj! Itt vagyok.

Már a gondolattól is elmosolyodott.

Elhaladt