– Nem gondolod komolyan, ugye? – szóltam oda, bosszúsan összeszűkítve a szemem.

Zander egy pillanatig nézett rám, összezavarodott arckifejezéssel, mielőtt leesett neki a tantusz.

– Miért ne alhatnék itt? Az én ágyam – vágott vissza, hangja nyugodt, de határozott volt.

Hitétlenül pislogtam rá, ahogy az ágy másik oldalára sétált, leült, és kinyújtotta hosszú lábait. Hátra dőlt, laza könnyedséggel ig