Még mindig össze voltam zavarodva, próbáltam összerakni, mi zajlik Zander fejében.

– Édesem, csak ülj le és pihenj – mondta, hangja nyugodt, de határozott volt. – A többit bízd rám.

Könnyebb mondani, mint megtenni. Hogyan tudnék ellazulni, amikor tudom, hogy a mi életünk – és oly sok mások sorsa – egy hajszálon függ?

– Zander, még mindig nem értem – erősködtem, hangomba gyanú kúszott. – Hogy lehet