Valójában Jeremiás nem tudott ellenállni az erélyes viselkedésemnek. Láthatóan elégedetlenül nézett rám, és azt mondta: „Martin Terrell úr, természetesen.”

Gúnyosan felnevettem, és megkérdeztem: „Én ismerem azt a személyt? Miért küldene nekem meghívót? Jeremiás úr, tudja, hogy nem járok össze-vissza összejövetelekre, ugye? Biztosan van valami oka a meghívónak. Az unokatestvére, Chad is tudja ezt.”