TESSA

Nem mondhatom, hogy nem láttam előre. A szüleim halála után úgy éreztem, mintha semmi sem lenne igazán az enyém ezen a világon.

De attól, hogy tudtam, mi jön, a csapás nem fájt kevésbé.

Még mindig fájt. Valójában nagyon, nagyon fájt.

Kötelék volt köztünk, így a fájdalom túlment a puszta érzelmi fájdalmon, fizikai fájdalommá is vált. Abban a kis helyiségben úgy éreztem, nincs helyem köztük. A