LUNA

– Úgy viselkedem, mint egy gyerek? – kérdeztem. Micsoda pofátlanság!

– Akkor talán nem kellett volna idehoznod, te vénember.

Erre a szemöldöke összehúzódott. – Vénember? – visszhangozta.

Én gúnyosan felhorkantam. – Igen. Jól hallottad. – Megböktem az ujjammal a mellkasát, nem törődve azzal, hogy milyen keménynek érzem a kezem alatt. – Úgy bánsz velem, mint egy gyerekkel, szóval talán én is úg