ABEL

A visszaút csendesebb volt a szokásosnál. Mégsem volt kínos egyáltalán. Sőt, túlságosan is megnyugtató volt mellette lennem. Már megint éjszaka lett, mert meghosszabbítottuk a tartózkodásunkat, csak hogy lustálkodjunk és pihenjünk.

A holdfény kiömlött a szélvédőn, ezüsttel rajzolva meg az arcát. Luna elaludt valamikor azután, hogy elkezdtem vezetni, és olyan békésnek tűnt, hogy majdnem elfele