Olivia

Ahogy beléptünk, a csengő csengett. Bent a neonfények zúgtak a sakktáblás padló és a piros műbőr fülkék felett. Egy fáradtnak tűnő pincérnő, akit a névtáblája szerint Dottie-nak hívtak, alig nézett fel a pult törölgetése közben.

– Üljenek le bárhová – kiáltotta.

Az ablak melletti fülkéhez vezettem Alexandert, és ráhúzódtam a műbőr ülésre. Ő velem szemben ült, és annyira nem illett a képbe a