Olivia

Az út a repülőtérre egyszerre tűnt túl rövidnek és túl hosszúnak. Alexander vezetett, én pedig az ablakon kibámulva néztem, ahogy Los Angeles elmosódik mellettem. A telefonom folyamatosan rezgett a munkahelyi értesítésektől, de figyelmen kívül hagytam őket. Azok ráérnek.

A magánterminálnál a sugárhajtású gép fénylett a késő délutáni napfényben, a lépcsőket már leengedték, készen a beszállás