Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Alice csak irigy rád.
Anasztázia csak legyintett. Alice megérdemelte, és Savill maguk idézték elő a bukásukat. Bár Elliot lépése csődbe vitte őket, nem érdemeltek semmilyen szánalmat.
Amikor visszatért az irodájába, megcsörrent a telefonja. – Halló?
– Ünnepeljünk ma este – hallatszott Elliot hangja a vonal túlsó végén.
– Persze. Én állom. – Anasztáziának illően meg kellett köszönnie.
Bár otthagy