Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Alice csak irigy rád.

Anasztázia csak legyintett. Alice megérdemelte, és Savill maguk idézték elő a bukásukat. Bár Elliot lépése csődbe vitte őket, nem érdemeltek semmilyen szánalmat.

Amikor visszatért az irodájába, megcsörrent a telefonja. – Halló?

– Ünnepeljünk ma este – hallatszott Elliot hangja a vonal túlsó végén.

– Persze. Én állom. – Anasztáziának illően meg kellett köszönnie.

Bár otthagy