– Persze, nagyi – fogadta örömmel Emily az ajánlatot.

– Nagyi, előbb még van egy kis dolgom. Majd később csatlakozom hozzátok vacsorára – ezzel Arthur elindult.

Emily imádattal a szemében nézte a távolodó magas, sármos alakot. Feleségül kell mennem hozzá! – fogadkozott.

– Emily, sétáljunk egyet a kertben, jó? – kérdezte Márta.

– Persze. Nagyi, Artie most, hogy visszajött, megint el fog menni? – fa