Ezekiel csendben maradt a háttérben, de nagyanyja dicséretei közepette a szeme tele volt vidámsággal. Harmony többször is pillantást váltott vele, és minden alkalommal szégyenlősen elkapta a tekintetét.

Amikor a vacsora a végéhez közeledett, Harmony telefonja megcsörrent. Látva, hogy Sera az, így szólt Ceceliához: "Asszonyom, kérem, engedje meg, hogy fogadjam ezt a hívást."

"Persze! Csak nyugodtan