Nem tudok válaszolni, mert az eufória megbénította a nyelvem, de a szívem ordít: IGEN! IGEN! IGEN!

– Szóval ez... bonyolult.

Felugrom, vakon a körülöttem lévőkre, halálos szorítással a telefonon, a lelkem készül kiszakadni a testemből. Úgy hallgatom, mit mondhat legközelebb, mint aki gyilkossági perében várja a zsűri ítéletét.

– Még ott vagy?

– Itt vagyok. – A hangom remeg, de nem érdekel. Egy ato