Nyolc órakor aznap este, álmos szemekkel és éhesen botorkálok ki a taxiból a házba. Az ajtó nyitva van, úgyhogy beengedem magam.

Épp a családi vacsora közepébe.

A formális ebédlőasztalnál ül a márkinő, Cornelia és Beans. Mind felnéznek, amikor belépek.

– Buonasera – mondja a márkinő, letéve a villáját.

Fényesen ragyog egy fekete selyemöltönyben. Kiemeli a sápadt haját és bőrét, és a kiborg szemei