A hang az, amit hallok, egy apró szisszenés, ahogy a levegő távozik a paranoid lufimból, amit épp most szúrt ki a tűvel. "Talán miután rájöttél, ki vagyok, úgy döntöttél, hogy a kölcsönös vonzalom mindent könnyebbé tesz."

"Könnyebbé átverni, gondolom," mondja, a hangja üres.

A pulzusom össze-vissza ver. A szám kiszáradt. Bárcsak meg tudnám mondani, mit árul el az arca, de annyira rossz emberismerő