– Ugyanaz a fajta ember? – gondolta Quinlyn. Nem értette.

Fülhasogató sikolyok töltötték be a szobát, a kín szimfóniája keveredett a hús szakadásának émelyítő hangjaival.

Spencer oldalra billentette a fejét, szórakozott mosollyal figyelte őt. – Egy normális ember undorodna, megrémülne. De te nem, ugye?

'Azért, mert láttam már ilyet' – gondolta Quinlyn.

– Talán azt akarod mondani, hogy láttad a hat