Quinlyn csendben maradt.

Az udvar nyüzsgése különösen élessé tette az itteni csendet.

Nania azonnal megértette.

– Szóval te végig tudtad.

– Igen, olyan okos vagy, hogy nem jöhettél rá? – motyogta, és keserűen elmosolyodott.

– Azt hittem, egyformák vagyunk.

– De nem vagyunk.

Aznap vacsoránál egy pillanatra tényleg barátként látta Quinlynt.

– Bár nem tudom, hol van az anyám – nézett rá Quinlyn nyugo