Meg kellett hunyorítaniuk egy kicsit, mire felismerték a nőt, aki előttük állt.

– Nahát, a kutya mindenit – nem a Leica az? És Garry is! És a kicsi Quinlyn... Ó, és ez biztosan George, ugye?

Két idős asszony sétált oda széles mosollyal és kitárt karokkal, olyan melegséggel, hogy egy malacot is meg lehetett volna sütni.

Leica ügyetlenül megráncigálta a szája szegletét, és erőltetett mosolyt erőltet