Marina sikoltva riadt fel álmából – nem, rémálmából. Ismét a Carlton-rezidencián találta magát, nem pedig azon a műtőasztalon.

– Végre ébren vagy, Marina. – Otto tekintete lágyan pihent rajta.

– Élek? – pillantott végig teljesen épnek tűnő végtagjain.

Az elmúlt pár óra maga volt a pokol. Fogalma sem volt, mit művelt vele Olivia.

– Te kis butus. Hát persze, hogy élsz. Miért nem próbálsz meg sétálni