Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
**Elona szemszögéből**
A késő délelőtti nap lágy, aranyló fénnyel árasztotta el a régi hálószobám függönyeit. Azok közé a csendes napok közé tartozott, amikor az idő mintha a víz alatt mozgott volna, lassan, sűrűn, és a fájdalomcsillapítók meg a kimerültség eltorzították. A testem olyan helyeken fájt, amiket nem tudtam pontosan behatárolni, és a szívem? Tompán lüktetett, mint egy zúzódás, amit nem