**Tristan szemszögéből**

A mahagóni ajtók súlya nyögött mögöttem, ahogy beléptem a hatalmas előadóterembe, a levegőben érezhető volt a várakozás és a polírozott fa és a régi bársony halvány illata. A reflektorok le voltak halkítva, borostyánszínű fényt vetítve a színpadra, ahol a zenekar már gyülekezett és hangolta a hangszereit. Lágy morajlás pattant vissza a boltíves mennyezetről, és egy-egy han