"Ki kell találnom valami szörnyűséget. Talán kényszerített Netflix-maratonokat túlzott elviteles kajával."

"Ó, ne," mondtam rezzenéstelen arccal. "Bármit, csak kényelmet és pihenést ne."

"Látod? Nagyon félelmetes vagyok."

Behúzódtam a hotelszoba plüss kanapéjába, a telefonomat a fülemhez szorítva. "Oké. Nyertél."

"Jó. És Sabi?"

"Igen?"

"Bármi is történt ma este – nem kell egyedül cipelned tovább."