– Kuss! – A hangja egy oktávval mélyebbre süllyedt, parancsoló és hideg volt. – Most én következem.

Kigombolta a nyakkendőt a gallérja alól. – Kezeket fel!

Csak egy pillanatig haboztam, mielőtt a fejem fölé emeltem a karjaimat. A selyem nyakkendővel körbetekerte a csuklóimat, összekötözve őket.

– Na, – mondta, megcsodálva a munkáját. – Sokkal jobb.

Ujjai végigsimítottak a karjaimon a vállaimig. –