Hosszan bámultam a telefonomat, mielőtt tárcsáztam Rodrigo számát.

– Rodrigo, én vagyok. Sable... veled van?

– Alszik. – Megkönnyebbülés öntött el, a vállam akaratlanul is leereszkedett.

Megköszörültem a torkomat. – Ő... jól van?

Rodrigo szünete túl hosszúra nyúlt. – Caelan, miután letetted neki, órákig sírt. Soha nem láttam még ilyennek – teljesen összetörtnek. Megkérdőjeleztem, helyesen tettem-e