Elena szemszögéből

Istenem, Bradley kölnije betöltötte az orromat, ahogy a Harborview épülete előtt álltunk. Az a jól ismert fájdalom újra megütötte a mellkasomat – az, amelyik valahányszor úgy nézett rám, előbukkant. Egyikünk sem mozdult, mintha valami furcsa romantikus film pillanatában fagytunk volna meg.

Próbáltam megszólalni, de az ujját az ajkaimra szorította.

– Ne – suttogta, a szemei lágya