[Evelyn szemszögéből]

Mi a kurva?!!

Majdnem kiköptem a teámat a terasz túloldalára. A kezemmel a szám elé kaptam, és egy mániákus köhögőroham tört rám. Henry szemei aggódalommal tágultak.

Felült a székében, és átnyúlt az asztalon, hogy aggódó kezét a vállamra tegye.

– Jól vagy? – kérdezte.

Küzdöttem, hogy visszanyerjem az uralmat a légzésem felett, és mély, lassú levegőket vettem. Figyelmen kívül