Kaiden szemszögéből:

Az a vigasz, amit Aziza nyújtott, épp az volt, amire szükségem volt, és boldogan fogadtam el.

Abban a pillanatban, ahogy kimondta, hogy szétverhetem őket, minden mást elfelejtettem. A börtönbe rohantam, és most a lépcső tetején állok, ami azokhoz a férfiakhoz vezet, akik bántottak egy ártatlan nőt.

– Gunnar, ébren vagy? – kérdezem a gondolatösszeköttetésen keresztül, mire ő vi