Miután Lucian elvitte Estellát kezet mosni, kijöttek, és leültek az ebédlőasztalhoz.

Az asztal ugyanazon oldalára ültek le, magára hagyva Aubree-t a szemközti oldalon. Napnál is világosabb volt, hogy szándékosan semmibe veszik.

Érezve a felé irányuló ellenszenvet, Aubree némán a tenyerébe mélyesztette a körmeit, hogy elfojtsa fortyogó dühét. – Essie, jól szórakoztál ma apucival? – kérdezte, miközb