– Jól van, Essie. Hadd fogjalak meg. Ne sírj – vigasztalta Sonya türelmesen.

Váratlanul, minél jobban vigasztalta Sonya Estellát, a kislány annál jobban sírt. Estella olyan hevesen zokogott, hogy alig kapott levegőt.

Amikor Sonya észrevette, hogy a dolgok kicsúsztak a kezei közül, vonakodva átadta Estellát Luciannak.

Estella üvöltése hamarosan alábbhagyott, és fokozatosan halk hüppögéssé szelídült