Attól tartva, hogy Lucian leolvashat valamit az arcáról, Aubree nem mert megfordulni, miközben beszélt.

Bár háttal állt a férfinak, mégis érezte magán Lucian szigorú tekintetét.

Kis idő múlva Lucian megszólalt:

– Menj haza!

Aubree magában megkönnyebbülten felsóhajtott, és csak ekkor volt bátorsága megfordulni, hogy rámosolyogjon Lucianra.

– Rendben. Akkor én hazamegyek. Vigyázzon jól Jarvis kisass