Lucian megállt előtte. – Megbántad, amit tettél? – kérdezte halk hangon.

Colby keserűen elmosolyodott. – Mit számít ez már? Soha nem fogom megbocsátani magamnak, hogy az önzőségem miatt majdnem Dr. Jarvis halálát okoztam.

Felnézett Lucianre, és az öngyűlölettől és undortól terhes hangon szólalt meg.

– Az emberek telhetetlen teremtmények. Kezdetben boldog voltam, hogy csak együtt dolgozhatok vele.