Másnap.

Amikor kinyitottam a szemem, az ég még sötét volt, gondoltam, talán hajnali négy vagy öt óra lehet.

Ashton még mélyen aludt. Próbáltam visszaaludni, de hiába.

Bágyadtan bámultam a plafont, és éles, hasogató fájdalom nyilallt a fejembe.

Egy idő után úgy döntöttem, felkelek. Ashton karja még mindig átölelt. Csukott szemmel, félálomban volt.

– Mi a baj? – kérdezte rekedtes hangon.

– Semmi. Cs