– Akarsz egy apát? – kérdeztem tőle.

Meglepő módon Summer sokkal ésszerűbb volt, mint amire számítottam. Visszavágott: – És te?

Halványan elmosolyodtam. A sötétség lassan leereszkedett a városra. Hazafelé menet adtam neki egy zacskó frissen sült csokis zsemlét.

A zsemlék finomak voltak, ahogy ízlelgettük őket, egy kőpadon ülve az udvaron.

Néha arról álmodoztam, hogy a kis Macy szalad felém, karja