Összeszorítottam az ajkamat, és az ujjaimra pillantottam. „Tarts egy kis szünetet.”

Felállt, és mielőtt a dolgozószobájába indult volna, felém fordult. „Tulajdonképpen van még néhány dolog, amit el kell intéznem. Igyekszem minél hamarabb végezni, és mindjárt jövök.”

Meglágyultam, ahogy néztem távolodó alakját. Mire végre magamhoz tértem, rádöbbentem, hogy elfelejtettem megkérdezni, kér-e vacsorát.