"Nem emlékszem, hogy valaha is sírtam volna előtted. És miért pont te döntöttél úgy, hogy megmentesz engem a Sírbabánál?"

Jonathan szeme rászegeződött, nyugodt, mégis kutató tekintettel, az arca pedig hitetlenségtől és nyugtalan kíváncsiságtól ragyogott. Gondolatai messze mögéjük vándoroltak, egy olyan képhez, amely nem akart elhalványulni. Egy kislányként látta, oly kicsinek, oly törékenynek, aki