Várjunk csak… Mire gondolok?

Jonathan elrántotta a függönyt, vakító napfényt engedve a szobába. Anneliese a szeme elé kapta a kezét, de hamarosan egy árnyék vetült rá.

A férfi fölé hajolt, és két csókot nyomott rá – egyet a feje búbjára, egy másikat pedig a kézfejére.

– Légy jó. Kint várok.

A nő nem válaszolt. Csak miután az ajtó kattanva bezárult, engedte le a kezét, és nyitotta ki a szemét. A fü