Lépteit meggyorsítva Benedict az előtte lévő virágokat bámulta. Tekintetét egyszerre töltötte el öröm és aggodalom.

Öröm, mert Vivian végre úgy döntött, érzelmileg megnyílik, hiszen hajlandó volt elfogadni valaki más virágait. Végül is ez jó kezdetnek számított. Ugyanakkor aggódott is, hogy talán rossz emberrel találkozik, és újra megsérül.

– Vivian, kitől kaptad a virágokat? – tette fel Benedict