VIGYÉL EL.

ELENA

Lenézek a szűk, fekete ruhámra, és milliószor felteszem magamnak a kérdést, hogy az élő istenbe mit csinálok. Tizenkilenc évem alatt soha nem tettem semmi ennyire merészet, magamtól ennyire idegent, vagy ennyire, de ennyire őrültet.

Talán épp ez a baj.

Talán ezért lett az életem olyan unalmas, mint egy nyolcvanéves otthonülőé, és egészen biztosan ezért sétálok még mindig teljesen