*TESSA*

Másnap nagyon korán megérkeztem a Remény Gyermekotthonba.

A lelkiismeretem nem engedte, hogy üres kézzel menjek, ezért rengeteg dolgot vettem a gyerekeknek.

Melegen fogadtak, és a nővérek nagyon hálásak voltak az ajándékomért.

Az árvaház vezetője, aki Felicia asszonyként mutatkozott be, egy ötvenes éveiben járó nő volt.

Meghívott az irodájába, és udvariasan elmagyaráztam, miért vagyok itt.