*TESSA*

Szokás szerint, ismét elöntött a szégyen.

És mielőtt még az arcomba dörgölhette volna, amiért hagytam, hogy így megdugjon… gyorsan a ruhám után nyúltam.

De az enyhén elszakadt.

Felkaptam a Calvinnek vett ruhákat, és gyorsan felvettem őket.

Amint a kocsi megállt… összeszedtem a holmijaimat, és az ajtóhoz léptem…

Már nyitva volt…

És akkor elmenekültem… megkönnyebbültem, hogy nem állított meg