"Milyen szerencsés a babám, hogy te vagy az apukája" – mondta, és olyan hideg pillantást vetett rám, mintha szándékosan emlékeztetni akart volna, hogy ő az övé.

Mélyet sóhajtottam.

"Igazam van, Edgar?"

Arca kifejezéstelen volt, de bólintott. "Igen."

"És azt hiszem, a babának most szüksége van rád." Kuncogott.

Edgar sóhajtott. "Megnézem." Ezzel elment.

Ő nem hallott semmit...

Ő nem hallott semmit..