*TESSA*

Bebújtam a tömegbe, és felnéztem. Az acélhíd a lemenő nap fényében fenséges és gyönyörű volt. Egy fiatal nő ült a korláton, karjaiban egy síró kislánnyal.

- Tessa, siess, beszélj Ash-sel! Ne hagyd, hogy leugorjon! Jane meg van rémülve - kapott anyám a ruhám után.

Összeráncoltam a homlokom, és Edgarra pillantottam, aki még mindig próbálta lebeszélni Ashley-t a hídról, majd Patrickra, aki a