A falon lévő óra tovább ketyegett.

Majdnem itt volt az ideje, hogy elhozzák a gyerekeket az óvodából. Jay Rose-ra pillantott, aki a kanapén összerogyva ült. Halkan felállt, és az ajtó felé indult. "Én elhozom a gyerekeket."

Rose mérhetetlen hálával nézett rá. "Nagyon köszönöm!" Egész nap nem volt kedve mozdulni.

Nem sokkal azután, hogy Jay elment, hívta Sean.

"Ráérsz most, Rose? Beszélni szeretnék