Angeline széles mosolyra húzta a száját, és hullámzó hanglejtéssel kezdte szavalni a szerelmes versét.

– Te vagy a hold az égen, s én az árok a földön. Várom az érkezésed, ó, tisztelj meg jelenléteddel.

…

Jay felvonta a szemöldökét, és gúnyosan elmosolyodott. – Sajnálom, de mizofóbiám van. Nem hiszem, hogy valaha is meglátogatnám a te bűzös árkodat. Valószínűleg inkább valaki másra kellene várnod.