Anya ránézett, és így szólt: – Továbbra is lakhat a házban. Egyelőre nem veszem vissza.

Juliát annyira meghatotta a kedvessége. A hálától eltelten majdnem elsírta magát.

Nagy szerencséje volt, hogy egy olyan rendes emberrel találkozott, mint Anya.

Még csak kétszer találkoztak, Anya mégis hajlandó volt segíteni rajta.

– Weltonné, köszönöm – mondta Julia, visszatartva a könnyeit.

– Szóra sem érdemes