– Dustin azt mondta, többször is megnéztél. Nagyon kedves tőled, de szükségtelen. Jobban érzem magam.

– Látom. Már képes vagy egyedül állni és járni?

Bólint. – Csak rövid távolságokat, de igen, tudok járni.

– Ez csodálatos hír. Vacsoráztál már? – Megrázza a fejét, nem.

– Megkérem, hogy hozzanak fel két tálcát, és veled eszem, rendben?

– Először egy kicsit le akartam feküdni. Talán azután? – Mondja