Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Tudtam, hogy a Dustinnal való beszélgetésem nehéz lesz. Senki sem akarja hallani, hogy a párja olyan borzalmakon ment keresztül, mint amilyeneken ő. De alfájaként az én dolgom gondoskodni arról, hogy tudja, és hogy én mondjam el neki.

Amikor bekopog az irodám ajtaján, behívom és leültetem. A szobámban lévő bárhoz megyek, és mindkettőnknek töltök egy-egy burbont, majd leülök mellé.

– Ennyire rossz,